Vízállás-jelentés 2023

A vízmű irányítórendszer képernyőjének fontos részlete

A 2015-ben beüzemelt közműrendszer történetében az első vízigény-növekedés 2020 áprilisától folyamatosan jelentkezett, amikor az eredetileg 650 m3/nap teljesítményre méretezett helyi vízmű májusban 700 m3 feletti átlagot teljesített, a nyárra időszakonként elérte a 900 m3 napi víztermelést.

A következő nyáron újabb lépcsővel már 1000-1100 m3 közötti napi teljesítményre volt szükség, amely azóta elegendőnek bizonyult. Tavaly nyáron a legnagyobb problémát egy bényei vízcsőtörés okozta.

Jelenleg a termelési kapacitás növelése a cél az aktuális igények teljesítésére.

Az elrendelt vízkorlátozás csak az átmeneti időszak kezelésére szolgál, amíg a nagyobb szivattyú bekerül a kútba. A Daköv Kft. májusban kezdte meg a tesztelését a II. számú kút kitermelés-növelésének, és az ebből nyert tapasztalatok alapján csak napjainkig jutott el a megfelelő szivattyú beszerzését előkészítő ajánlatkérésekig. A fejlesztéshez szükséges forrást Gomba Község Önkormányzata biztosította, így a szivattyúcsere már egyedül a Daköv Kft. és beszállítóinak gyorsaságán múlik.

Mivel Gomba község vízművéről még Bénye is ellátott, így folyamatos az egyeztetés az önkormányzatok és szolgáltatóik között (Bényén a TRV Zrt. a közszolgáltató). Gombán a település lélekszámát tekintve csak az óvatos növekedés a jövőkép, ellenben Bényén a lakóterület bővítése is támogatott. Utóbbi megterheli a közös vízbázist, a gombai vízművet. Az átadható ivóvíz mennyisége nem végtelen, így a további nagyobb szivattyúk alkalmazásának alternatívája a vízrendszerek elkülönítése, egy önálló bényei vízmű létesítése. Utóbbi bőséges mozgásteret biztosítana a település vízellátásához.

A lakossági javaslatokkal ellentétben a nagyobb tároló-kapacitás nem lenne megoldás napjaink problémájára, mivel elsősorban a kitermelés szűkössége miatt nem sikerül folyamatosan megfelelő mennyiséget biztosítani. A tárolók méretének növelése az ivóvíz fertőtlenítésében is változtatást igényelne, ami a mostani UV-fertőtlenítés helyett klóros fertőtlenítést jelentene. Ez minőségi visszalépés volna.

A nagyobb szivattyú beszerzése és beépítése után a vízkorlátozás feloldható, vagy az I. fokozat nappali locsolási korlátozásra csökkenthető.

Nem elhanyagolható tény, hogy a korábbi nyilatkozatok ellenére az önkormányzatok továbbra is tulajdonosai maradnak a víziközmű-rendszereknek. Inkább támogatást biztosít az üzemeltető számára az állam, minthogy saját hatáskörben gondoskodjon a vízmű-ágazatról. A támogatás az üzemeltetésben könnyebbséget jelent, de a fejlesztésre az önkormányzatoknak kell forrást biztosítani. Amíg csak a termelési szintet kell fenntartani, addig ez kisebb anyagi teher, viszont az ivóvíz-igény növekedése nagyságrendekkel nagyobb beruházást igényel.

A közszolgáltatók támogatása mellett még egy döntés van küszöbön, amely változást hozhat a vízigények további növekedésében. Ehhez látnunk kell, hogy miből ered a vízfogyasztás növekedése? Bizonyára nem ennyivel több vizet iszunk. Még a konyhában sem kell több víz és a higiéniai szokások sem változtak a vízfelhasználás drasztikus növekedését okozva. Mégis megállapítható, hogy a vízmű beüzemelése óta eltelt közel nyolc évben a települések lélekszámának 10%-os növekedése 90% feletti többlet vízigényt produkált, ami a házon kívüli felhasználás növekedésére vezethető vissza. Ha a többi rezsicsökkentett közműárhoz hasonlóan az ivóvíz-szolgáltatásban is megjelenik a háztartások átlagfogyasztása feletti magasabb ár, akkor többen fognak elgondolkodni az udvari vízellátáshoz egy saját rétegvíz-kút létesítésére. A lehetséges változásra kedvezően hat, hogy az udvari tevékenységet kiszolgáló kutak fúrásához nem minden esetben kell engedély.

Várjuk az új szivattyút a mai problémák rendezéséhez, hosszabb távra pedig figyeljük a fogyasztás és a szabályozás változásait.